Sorra jelennek meg a cikkek és statisztikák az iPhone szoftverbolt sikeréről. Sokan (különösen a játékiparral nem nagyon foglalkozók) írnak arról, hogy milyen remek platform lesz videojátékok számára az eszköz.

Én régóta játszom mindenféle hordozható platformon, old school kvarcjátékoktól kezdve Gameboy, Sega Game Gear gépeken át mobiltelefonokon (Nokia N-Gage), és mostanság Nintendo DS Lite és Sony Playstation Portable alapon. Habár nagy rajongója vagyok a szifon gesztus alapú felhasználói felületének, szerintem a hagyományos videojátékok számára nem igazán megfelelő platform, elsősorban a hardver gombok hiánya miatt. Az accelerometer meg az érintőképernyő és a gesztusok használata persze sok egyedi, újszerű ötletre ad lehetőséget. Ezek viszont inkább rövid távon játszható, felszínesebb játékélményt eredményeznek szerintem - egyszerűen elfárad a kéz, és a precíz irányítás sem lehetséges.

Az első próbálkozások a nagyobb játékkiadóktól komoly sikereket értek el az iTunes AppStore-ban. Én azt remélem, hogy a sok gagyiság helyett szépen megjelennek azok a franchise-ok, amik az egyedi beviteli módszer mellett is jól működnek majd. Van nénány kedvenc sorozatom, ami ezen a platformon is hosszabb távon élvezhető, és igazi elmélyülős-belefeledkezős játékélményt nyújthatna.

Capcom - Ace Attorney sorozat

Ez a japán sorozat tulajdonképpen a hagyományos klikkelős kalandjátékok leszármazottja, egy teljesen őrült és vicces játékvilágba helyezve. Minden epizód egy jogi eset, amiben a nyomozás és a tárgyalótermi dráma váltakozik. Mivel a játékmenet teljesen le van csupaszítva ilyen egy-két képernyős, nagy találati felülettel elérhető rámutatós nyomozásra, és a tárgyalás menete is egy teljesen letisztított dialógus-fa, semmi technikai korlátba nem ütközne a szifonon a megvalósítása. Ráadásul az esetekre bontás miatt nagyon adná magát az epizodikus, 1-3 órás nyomozások egyesével kiadása az AppStore-ban. Az egyszerű játékmenet ellenére a karakterek, a sztorik nagyon szórakoztatóak, és igazi sikerélmény kilogikázni, hogy a vád tanúit hogyan lehet lebuktatni, és védencünk ártatlanságát bebizonyítani.

Capcom - Mega Man Battle Network/Star Force sorozat

Szintén a Capcom futtatja a Mega Man szerepjátékokat és stratégiai kártyajátékokat ötvöző sorozatát. Habár a koncepció szerintem kissé unalmassá vált így a hatodik generáció magasságában, egy szifonra optimalizált "reboot" simán feldobhatná a sorozatot újra. A játék kalandozós része talán kisebb hangsúlyt kaphatna, mivel kényelmetlen navigálni az érintőfelület segítségével, viszont a stratégia(Deck összeállítása harci chipekből) és a csata része remekül lebonyolítható lenne a szifonon, és persze a multiplayer jól futna helyi wifin vagy akár EDGE kapcsolaton is, hiszen nem kell sok adatot cserélni, és nem annyira sebesség alapú a küzdelem sem.

Tecmo - Ninja Gaiden

Habár a Ninja Gaiden számomra játszhatatlanul nehéz kardozós akciójáték-sorozat a nagy konzolokon, a fejlesztőcsapat remekül adaptálta a harcot a Nintendo DS toll alapú érintőképernyős felületéhez. Szerintem nem lenne reménytelen az ujjunkal, gesztusokkal leírni a kardcsapásokat. Mivel nem áttételesen irányítanánk harcosunkat, hanem direktben a kardcsapást vinnénk be, ezért nem lenne nehézkes az irányítás, és lehetne gyors a játékmenet.

Érdekes, hogy hirtelen csupa japán franchise jutott az eszembe. Valószínű azért van ez, mert az amerikai vagy európai stúdiókban készülő játékok sokkal inkább a hagyományos PC vagy konzol kontrollerekre vannak kitalálva, és kényelmetlen lenne szifonra adaptálásuk.

Nektek milyen meglevő franchise-ok jönnének be szifonon?

Hétvégén minden óvatosságot félredobva, enyhén remegő kézzel feltelepítettem a 2.0 frissítést az EDGE-s iPhone készülékemre. Szerencsére nem rontottam el a telefont, és a Pwnage szoftver segítségével, meg a részletes instrukciókat követve sikerült a telepítés.

Sok helyen lehet az újdonságokról részletesen olvasni, én inkább a saját élményekről beszélek.

A beépített alkalmazásokról: örülök, hogy van Contact keresés végre, más egetverő újdonságot eddig nem találtam.

A "push" email meg calendar funkció hibátlanul működik a céges Exchange szerverünkkel, azonban ki kellett kapcsolnom. Bekapcsolva egy munkanap alatt lemerítette nullára az aksit, este 10 körül ki is kapcsolt a telefon. Ezt nem tudom hogyan gondolta az Apple.

Az AppStore hatalmas élmény, azonnal be is vásároltam, illetve töltöttem számos ingyenes alkalmazást is.

• OmniFocus - ezt a szoftvert használom a Macbookon is ilyen GTD/todo kezelésre, és nagyon örülök, hogy most már a zsebemben lesz a tennivalók listája. 11 GBP volt a szoftver az angol iTunes boltban, bizony nagyon drága. Ami viszont még drágábbá teszi, hogy kell hozzá a MobileMe szolgáltatásra is előfizetni, mert nem saját szervert, hanem a MobileMe iDisket használja az eszköz szinkronizálásra. Szerintem ennyi pénzért adhatna egy webdav tárhelyet az Omni Group.
• Evernote - Nagyon jó kis jegyzet gyűjtő alkalmazás, alapból ingyenes, de adott számú havi jegyzet/fotó után havi 5 dollárba kerül az előfizetés. Ez szerintem sokkal vállalhatóbb konstrukció, mint az OmniFocus fix ára plusz MobileMe éves díj. Ezzel az alkalmazással igazi Apple élményem volt: tárgyalás alatt fotókat csináltam a szifonnal a tábláról, ezt automatikusan, felcímkézve azonnal szinkronizálta a webre és a Macbookon futó Evernote kliensre. Ráadásul automatikusan szövegfelismerést is csinált a fotókon a szoftver, és tudok a táblán levő feliratokra keresni!
• Shozu - ezt a szoftvert már a SonyEricsson telefonon is használtam, és remekül megy az iPhone változat is. Flickr, Picasaweb, egyéb fotó megosztó szolgáltatásokra tud feltölteni képeket. Ingyenes alkalmazás.
• Last.fm - online rádió cucc .Otthon wifi szolgáltatáson próbáltam, nem vagyok igazán elégedett, perceket bufferel a számok között. Azért cool, hogy van iPhone-ra ilyen kliens.
• eReader - erre az ebook olvasóra nagyon vártam, de óriási csalódás. Nagyon szépen lehet vele könyvet olvasni, szép a lapozás, a betűk is rendben vannak. Ettől függetlenül nem tudom használni, mivel a meglévő könyveim nem tudom rátölteni, csak online boltokból vásárolhatnék vele új könyveket.
• Super Monkey Ball - ez a legnépszerűbb app jelenleg a boltban, a Sega népszerű játékának szifonos változata. Én is megvettem - szerintem játszhatatlan. Billegetni kell a szifont, ezzel irányítva a golyót a célba. Szerintem hagyományos játék kontrollerekkel sokkal precízebben lehet irányítani. Fagyogat is a játék néha.
• Sajnos az AOL Radio kliens, amire szintén nagyon vártam, nem érhető el az angol AppStore-ból, utálom ezeket a régiós problémákat nagyon-nagyon.

Összességében a sok apró csalódás mellett nagyon élvezem az újdonságokat, és a szifon élményt úgy általában. Fontos még, hogy az AppStore már magyar bankkártyával is működik, már csak a T-Mobile iPhone forgalmazása indulna meg!

Az augusztus során zajló Pekingi Nyári Olimpiai Játékok az első olyan olimpia lesz, amit teljesen HD alapon rögzítenek és közvetítenek. A különböző itthoni szolgáltatók is említik itt-ott az olimpiát, mint fontos tényezőt a HD televíziók elterjedésében.

Mivel nekem is van HD felbontású megjelenítőm, kicsit utánanéztem, hogy milyen módon juthatok hozzá nagyfelbontású olimpiai közvetítésekhez. Megnéztem, hogy jelenleg milyen információkat tett közzé ebben a témában a T-kábel, az UPC, és egyéb szolgáltatók.

Először is a szóbajöhető csatornák:

Magyar Televízió HD
Egy ideje hallani az M1 és M2 HD adásáról, a sat.hu-n találtunk egy érdekes cikkre linket, ami elég határozottan állítja, hogy beindul az olimpia idejére már a HD szolgáltatás. Így egy hónappal az esemény előtt fura, hogy még tesztüzem sincs, de kíváncsian várom a fejleményeket. A közvetítésekről, hány óra adás várható, mi lesz élőben, ilyen kommunikációt még nem találtam az MTV-től.

Eurosport HD
Minden rendes szolgáltató HD csomagjában van Eurosport HD, ez tűnik a legjobb opciónak. A bejelentések szerint komoly, napi 15 óra lesz az olimpiáról, élő, HD, minden ami kell.
Ugyanakkor picit aggódom, hogy a "magyar változat" mennyire hozza mindezt, mennyit vesz át a programból. A magyar oldalon gyanúsan nem találtam semmit az olimpiáról. Egy apró utalás volt csak a HD promo oldalon:

Az Eurosport HD közvetítése a Roland Garros Francia Nyílt teniszbajnoksággal kezdődik és a legnagyobb sporteseményekkel folytatódik, úgy mint a Labdarúgó Európa-bajnokság, a Tour de France, a Strandfoci Világkupa, a Pekingi Olimpiai Játékok, az Amerikai Nyílt teniszbajnokság, WTA tenisz bajnokságok és a Golf PGA Tour hogy csak néhányat említsünk.

Könnyen lehet, hogy az Euro2008-hoz hasonlóan csak késleltetve adhatja az eseményeket az Eurosport HD, ami sportnál azért nem igazán kielégítő. Ha lesz rendes HD közvetítés az olimpiáról, talán kéne erről egy cikket publikálni a honlapon.

A szolgáltatók:

T-Kábel
A T-kábel nemrég kezdett HD szolgáltatásba, egyelőre elég fapados keretek között, rögzítésre például nem alkalmas a vevőkészülék. Eddig amit leginkább releváns sajtókommunikációt találtam, csak utal arra, hogy talán lesz olimpia:

Szándékaink szerint a T-Kábel segítségével a pekingi olimpia eseményeit HDTV minőségben is lehet majd követni.

Érdemes lenne befrissíteni ezt a cikket, ha már konkrétumokat tudnak mondani.

A T-kábel HD csomagjában megtalálható az Eurosport HD, talán ez lesz a megoldás, vagy utolsó pillanatra beindul a magyar tévé HD csatornája a csomagban.

UPC tv
Az UPC oldalán nem találtam igazából semmi releváns információt. Ákos barátom felhívta az ügyfélszolgálatot, aholis azt mondták, amennyiben bejön a HD jel a Magyar Televíziót irányából, azonnal bekerül a HD csomagba az MTV HD, és ott lehet majd olimpiát nézni, tehát minden szem az MTV-n illetve az Eurosporton.

HelloHD
A legmarkánsabb kommunikáció a műholdas HelloHD szolgáltatónál van, aki most egy kampány keretében olimpiai akciót tart. A Sat.hu cikke szerint akciósan lehet most előfizetni a műholdas HD csomagra. A csatornalista szerint viszont ugyanúgy az Eurosport HD fogja a tartalmat adni, illetve a náluk már csatornalistán levő magyar M2, ami tudomásom szerint még nem indult el.

Eléggé képlékeny még láthatóan ez a dolog, meglátjuk, hogy az elkövetkező hónapban mit hoznak össze a csatornák meg a szolgáltatók. Egy biztos - konkrétabb, egyértelműbb kommunikációt várnék el ahhoz, hogy előfizessek HD csomagokra bármelyik szolgáltatónál. Egy jól megfogalmazott, sok élő közvetítést biztosító olimpiai csomag pedig mindenképp átsegítene a vásárláson.

Update:
Ha minden igaz, megfelelő tetőantennával és dvb-t fogadására alkalmas tévékészülékkel most lehet fogni az M2 HD adását Budapest környékén, legalábbis az olimpia ideje alatt.

Akármilyen módszert is használ az ember, manapság azt lehet mondani, hogy majdnem minden filmet, zenét, videojátékot be lehet szerezni néhány órán belül. Akinek a zenehallgatás, film-, sorozatnézés, játék a hobbija, elképesztő bőséggel találja szembe magát. Nekünk itt keletebbre ez még nagyobb sokk, mint amerikai, nyugat-európai fogyasztóknak, hiszen aki 30 felett van, még biztos emlékszik a piacgazdaság előtti boltok minimális kínálatára ezen a területen.

Mit hoz magával ez a hihetetlen bőség? Az egész biztos, hogy a vágyakozás azonnali kielégítése (megjelenik kedvenc együttesem új albuma - oneclick vásárlás iTunes boltban, vagy lejön torrenten) aligha okoz akkora izgalmat, mint amikor hetekig-hónapokig kellett vadászni a piacokon a kazettára. Emlékeztek, mikor a műsorújságban meghirdetett Albumajánlat rádióadásra vártunk izgalommal két hétig? Kazetta bekészítve, még jelezték is, hogy rögzítéshez mikor kell a kazettát fordítani. Ma már a mozifilmeket megjelenésekor le lehet tölteni, a várakozásra csak akkor van szükség, ha az ember jobb minőségű kiadásra vágyik.

A bőség miatt legtöbbünk kevesebb időt fordít egy adott alkotásra, megnézzük azonnal a filmet, és jöhet a következő. Leszedjük a sláger számot, de a kevésbé könnyen fogyasztható, elmélyülést igénylő "deep cut" számok már senkit sem érdekelnek az albumról. Megtetszik egy előadó új száma? Tessék, itt az egész életműve egy kényelmes torrent csomagban. A tűzoltócsőből iszunk, ha megszomjaztunk.

A szerzői jogok kapuőrei persze pánikolnak. A lemezcégek, játékkiadók, filmcégek érzik, hogy nagy baj van. A szellemi termékek elkészítési és terjesztési költségei alapján kialakított árak már rég nem relevánsak. Miért kéne ugyanannyit fizetnem valamiért, amit nem kell legyártani, becsomagolni, utaztatni, boltban helyet biztosítani a terméknek? A teljesen mesterséges árat az emberek egyre kevésbé hajlandók kifizetni. A kalózkodás is nyilván fontos tényező. Nehezen indokolható, hogy miért vegyen meg valamit az ember sok pénzért, ha ingyen, mindenféle korlátozás (DRM) nélkül könnyebben, gyorsabban, jobb minőségben meg lehet kapni ingyen.

Emellett a termékek szubjektív értéke is jelentősen csökkent, a hihetetlen bőség miatt, a könnyű beszerzés miatt, és persze amiatt is, hogy már minden csapból zene, film folyik. Többszáz földi sugárzású, kábeles, műholdas, internetes tévé és rádiócsatorna van szinte mindenkinek elérhető áron, ahonnan ömlik ránk a tartalom. Miért adnék ki egy film birtoklásáért többezer forintot, ha nemsokára majdhogynem ingyen (fix havi költség részeként) hozzájutok, vagy megnézhetek sok más hasonló filmet addig is?

A gigászi, rettenetesen sok pénzt termelő cégek persze azonnal jogi úton próbálnak ezeknek a dolgoknak gátat szabni. Perek, lobbizás, DRM megoldások, tartalomszűrés, mindent bevetnek, hogy visszatömködjék a dzsinnt a palackba. Nyilván ez a mi generációnknak kényelmetlen. Néha jön kínos felszólító levél az internetszolgáltatónkon keresztül, meg kínlódunk az elcseszett védelmekkel, amitől a megvásárolt tartalmat nem tudjuk rendesen használni. Ugyanakkor szerintem minden piaci résztvevő számára nyilvánvaló, hogy ezzel csak időt nyerhetnek, icipici időt. Az emberek már döntöttek, kialakították a véleményüket, hogy mi mennyit ér számukra, mi az, amit egyáltalán hajlandóak megvásárolni, mi az, amit egy fix havi összeg keretében gyorsan elfogyasztanak, és mi az, ami csak ingyen kell. Ez ellen lehet lobbizni, büntetni, de előbb-utóbb a piac győz. A megszokott bőség után szinte lehetetlen mesterséges szűkösséget újra kialakítani.

A beszerzés módszereinél izgalmasabb kérdés: mit tehetünk, hogy (figyelmen kívül hagyva a jogi helyzetet) a saját örömünk, műélvezetünk ne csorbuljon?

• Ne vödörrel igyunk! Attól, hogy mindent le tudunk tölteni, ne töltsünk le mindent. Válogassuk meg (pl. barátaink, igényes webes ajánlók segítségével), hogy mit hallgatunk meg, milyen játékot próbálunk ki, milyen filmmel töltjük el a ritka szabad órákat. Nem kell minden friss release-t azonnal magunkévá tenni. Mennyi időd van egy héten filmnézésre? Hány 10-40 órás játékot tudsz végigjátszani egy hónapban? Baj, ha nem azt nézed, ami most jött ki a mozikban? Dráma, ha "lemaradsz" valami friss anyagról?
• Adjuk meg az alkotónak és az alkotásnak az időt és a figyelmet! A mai világban tényleg rettenet nehéz igazán figyelni valamire, annyi inger ér bennünket minden percben. Ha érdekel egy új album, szerezzük be(nem 100 másik albummal együtt), hallgassuk meg többször. Nekem gyakran harmadik-negyedik meghallgatásra érik meg egy album, akkor tudom értékelni a finomabb elemeit. A sláger-szerű, azonnal fülbemászó számokat bizony hamar is lehet unni. A filmeket egész más úgy megnézni, hogy közben nem beszélget az ember messengeren egy másik ablakban, és a sötét jeleneteknél nem a rossz tömörítés okozta artifactokat nézzük, hanem az alkotók által kialakított képet.
• Töröljünk szigorúan és gyakran! Szerintem ennek a digitális bőség óriási értéke, hogy több dolgot tudok kipróbálni. Belenézhetek új sorozatokba, megismerhetek új előadókat, sőt, olyan új stílusokat próbálhatok ki, ami teljesen különbözik eddigi kedvenceimtől. Ezek a próbálkozások persze gyakran úgy végződnek, hogy mégsem jön be nekem az adott előadó vagy stílus. Régi kedvenceim is néha hibázhatnak, és fáradt, elszúrt, jellegtelen album is előfordulhat náluk. Az egyértelmű teendő ilyenkor a letöltött tartalmak törlése. Az iTunes library arra való, hogy szívesen hallgatott zenék legyenek benne, nem a letöltések lomtára. Ha valami tényleg nem okoz örömet, nem érdekes, akkor szigorúan töröljük. Ezért cserébe bármit indítunk a zenelejátszónkon, jó eséllyel tetszeni fog.
• Jutalmazzuk az alkotókat! Lehet, hogy a lemezcégek, MPAA, Artisjus csak a vérünket szívó élősködőkként viselkednek, de valahogy lehetővé kell tenni, hogy az alkotók tovább tudjanak alkotni. Nyilván nem félek, hogy a sikeres, népszerű popsztárnak nem lesz több pénze a napi rendes kokó adagjára, de a legtöbb igazán tehetséges alkotó igenis rászorul arra, hogy a közönség valamilyen formában eltartsa. Például járjunk koncertre, vegyünk pólót, és ha lehet, és nem csorbul a felhasználói élmény a szennyes DRM miatt, vegyük meg a CD-t vagy emusic.com-on például a DRM mentes mp3-at. Egyre inkább az a tendencia, hogy a nagyszámú tömegekre épülő modell helyett az alkotó egy sokkal kisebb számú, de lelkesebb rajongótáborra tudja majd építeni a megélhetését. A "mecénás modell" biztos lesz még nálam egy bejegyzés témája.

Hogy röviden összefoglaljam ezt a sokmindent - saját feladatunk, hogy értéket találjunk ebben a digitális bőségben. Ne hagyjuk, hogy ez a sok alkotás elveszítse értékét számunkra!

Egy index cikk alapján jutottam egy Jakob Nielsen interjúra. Vicces az utolsó mondat:

"In the long run anyone who wants to beat Google just has to make a better search," said Dr Nielsen.

Nálam drámai mértékben romlott a Google keresések hatékonysága. Ha például termékismertetőket keresek, szinte reménytelen a találatok között a gyártó saját ismertetőjét megtalálni, vagy bármi érdemi leírást a termékről. Erről nem a Google (magasan képzett, jól tartott!) szakemberei tehetnek, hanem:

• Tartalom helyett SEO-ra építő cégek, akik mindenféle trükkökkel értékes tartalmat nem igazán birtokló oldalakat hoznak feljebb a találati listákban.
• "webkettős", kizárólag felhasználók által készített tartalmakra építő webszájtok. Tele van a keresési eredmény oldal velük, ráklikkelek, aztán annyi van ott, hogy legyek én az első, aki megírja nekik a termékismertetőt! Ráadásul ezeket a szar tartalmakat eladják aztán egyéb nagy ecommerce szájtoknak, és ugyanaz a béna, üres vélemény a termékről még 20 oldalon megjelenik.
• Comparison shopping oldalak, ahol mindenféle egyéb ebolt oldalról árösszehasonlítás van, meg linkek az ugyanúgy tartalommentes, felhasználóktól várt review oldalakra. Hozzáadott érték 0, de magas pozíció a Google találatok között.

Nem csak termékekről van szó persze, például hardver eszközökhöz meghajtót találni is drámai a sok kamu eredményoldallal. Néhány hónapja megjelentek ezek a "pénzért választ kapsz a kérdésedre" szolgáltatások, amik szintén jó pozíciót kapnak a keresőmotortól, aztán a vagy jó vagy nem jó válasz egy fizetős kapu mögé van dugva.

Ráadásul valamiért nem is tudom beállítani, hogy ne adjon magasabb pozíciót a helyi (magyar) találatoknak a Google, ezért még szarabb találatokhoz jutok az első oldalakon. Sajnos az összes többi nagy kereső még ennél is gyengébb eredményeket produkál.

Míg a cikk szerint egyre többen a keresővel jutnak el a tartalmakhoz, én már inkább az általam megbízhatónak talált oldalakhoz megyek direkt, például amazonra termékismertetőért, értékelésért, dpreview kameraügyben, gamespot.com videojátékokkal kapcsolatban.

Valami olyasmit várnék én egy "Google killer" keresőtől, hogy szűrje sokkal keményebben ezeket a SEO-bajnok, alacsony valós értéket képviselő oldalakat. Például a találatok listáján feketelistára tehessek olyan oldalakat, amit használhatatlannak találok, vagy hadd válasszam ki, hogy adott témában először az amazon, gamespot, etc. találatok kerüljenek, ha már a szupertudományos algoritmusuk minden szart megmutat nekem fogalom nélkül.

Éppen Kijevben vagyok, az itteni irodánkban, csináltam néhány fotót.

Érdekes hely, vadkelet.