A következő dolgok történtek:

• Néhány hete édesanyámnál jártam, és felfedeztem a régi LP gyűjteményem. Ezeket a lemezeket a legsötétebb 80as években vásároltam, de van közte jópár vállalható lemez, pl. Duran Duran, David Bowie, Police albumok.
• A (rendkívül élvezetes) Sound Opinions podcastot hallgatva Butch Vig meg a műsorvezetők beszélgettek a bakelit vs. CD meg mp3 témáról. Egyáltalán nem audiofil aranykábeles melyik-írható-CD-szól-legjobban idiótaság témában, hanem hogy milyen kompromisszumokra kényszerül a hangmérnök, tudván, hogy iPodon, utcazajban, tömörítve fogják a számot meghallgatni a vásárlók.
• A múlt heti NME magazinhoz egy kislemezt csomagoltak, méghozzá nem CD, hanem old school "bakelit" lemezt (tudom, hogy ma már nem az az alapanyag).

Természetesen mint rendes fogyasztó, vettem az adást, és elkezdtem nézelődni, hogy mit vásárolhatok. Én személyesen teljesen elégedett vagyok egy jól tömörített mp3 zenével, de a nosztalgia aspektusa, meg a picit underground feelingje megfogott a témának. Annak nagyon örülök, hogy ez az egész hifi-audiofil őrület kimaradt nekem, épp elég költséges hobbim van. Mindenképp valami olcsó lemezjátszót kerestem, amihez nem kell erősítő, hangfalak, hiszen a család mellett elsősorban fejhallgatóval hallgatok zenét.

Nézzétek milyen szépséget találtam:

Ez egy Vestax nevű gyártó handy trax nevű hordozható lemezjátszója. Van fedele, és fogantyú rajta, meg megy elemmel, úgyhogy remek analóg alternatíva az iPod tagadóknak, és mindössze két kiló az egész :-)

Hangminőség szempontjából nyilván nem lehet csodát várni a beépített hangszóróból. Én most egy Sennheiser HD495 fejhallgatóval próbálgatom éppen. A tone szabályzót teljesen a "hi" állás irányába tekerve élvezem a hangját. Majdnem teljesen le kell halkítani, nagyon hangos. Ki fogom próbálni a mikrofonjaimhoz használt előerősítővel is, gyanítom, hogy jobb lesz az úgy.

Egyáltalán nem bántam meg a vásárlást, szerintem jópofa dolog ez. Vicces a mai azonnal beszerzős Bittorrent-iTunes világban visszaemlékezni, hogy régebben hogy működött ez, előnyökkel (szép borítók, elmélyülős, komfortos fotelből hallgatás), meg persze sok hátránnyal (porosodás, fordítgatás, helyigény).

Figyeljétek meg, megint menő lesz a bakelit! Én meg próbálom visszatartani a gyűjtögetős hajlamom, és nem vásárolni lemezeket őrült módra.

Ezt találtam ma a Macbook tápomon:

Angelday szerint lehet megrágta a cica. Hát nem tudom, ez az ártatlan kis jószág? ;-)

Aki nagyfelbontású (HD jellegű) videókat tölt le néha az internetről, biztos találkozott már az mkv formátummal. Egyre több anime tévésorozat megy HD felbontásban Japánban, és a lelkes úttörő feliratokat gyártó csoportok is elkezdték a Matroska konténer formátumot használni. Én mondjuk jobban értékelném, ha a h.264 elkódolású videók iTunes-iPod-AppleTV kompatibilis mp4 csomagolásban érkeznének, de ez van, erre a formátumra kell megoldást találni.

Mivel tudtam, hogy 720p felbontású videót szépen lejátszik a Macbookom (Core Duo processzor), csodálkoztam, hogy ezek a HD mkv videók rettenet rosszul mennek a VLC-ben. Az eleje kifejezetten döcög a videónak, és végig sorra hagyja ki a kockákat a VLC. Az MKV-s feliratokkal is gondok vannak, egymásra íródnak gyakran.

Alternatívaként az MPlayer került elő, ami sajnos OSX alatt eléggé káoszos állapotban van. Szerencsére emlékeztem, hogy láttam egy új buildet a plastikon, ezt gyorsan telepítettem is. Az Mplayer gyönyörűen hasít a HD mkv fájlokkal, viszont nem tudtam bekapcsolni a feliratokat, ami japán nyelvű sorozatok esetén elég nagy baj! Némi kutakodás után találtam egy tippet: az MPlayer "advanced options" beállításai közé be kell rakni ezt:

-alang eng -slang eng

Innentől remekül megy a felirat, amit egyébként a B gombbal ki-be lehet kapcsolni.

Remélem azért a VLC is fejlődik majd ebben az ügyben, nagyon nem szeretek több alkalmazást használni ugyanarra a célra.

Ma ultraszar napom volt. Számoltam, hét darab incidens volt, ami a vérnyomásomat fölfele pumpálta a nap során. Inkorrekt, tahó autókereskedő, elveszett tender értesítő email, jött a probléma ezerrel. Nem akarok panaszkodni, gondolom másnál is van ez így.

Hazafelé menet pont lekéstem a buszt (hetedik incidens), és az így az Örsön kellett 40 percet eltöltenem. Vettem is a gyerekeknek két filmet (itthon fognak maradni, lányom lázas lett, ötös számú incidens), utána maradt még 15 percem. Mivel kezdtem éhes lenni, beugrottam az IKEA kávézójába. Beálltam a sorba, 2 percen belül rendkívül udvariasan, gyorsan kiszolgáltak, vettem 200 forintért két finom hotdogot, meg is ettem. Kifele menet a gyűjtőre helyeztem a tálcát, az ott szorgoskodó takarító kedvesen megköszönte, hogy nem hagytam ott a szemetem.

Csak annyit tudok mondani: köszi IKEA, vagyis tack!

Anno írtam az AOL Radio élményeimről - most az az újdonság, hogy az XM Radio által szolgáltatott csatornák megszűnnek rajta, viszont ingyen két hétig lehet próbálgatni az XM Online szolgáltatását.

Én például ma a munka mellé a Starbucks XM Cafe csatornát hallgattam, ami nem meglepő módon a Starbucks kávézóiban megszokott easy listening háttérzenét tolja. Mac gépen Firefoxon teljesen jól ment a rádió oldala. Windows Media streaming egyébként a technológia, és remekül szól.

Nagyon örültem, mikor megkaptam az email értesítést, hogy bekerültem a Google App Engine beta programba. Egy ideje már eléggé elment a kedvem a most rendelkezésemre álló hostolt PHP plusz MySQL környezettől, nem is nagyon fejlesztettem semmit itthon. Most ez a komplett, semmiféle konfigurálást nem igénylő, Python nyelven programozható Google környezet kedvet adott a házi projectjeim újraindításához.

Az angol nyelvű szakmai blogomban kicsit összefoglaltam az első nap élményeit, fejlesztő hajlamú olvasóknak.