Ma az Old Amsterdam étteremben ebédeltünk egy kollégával:

A teljes menü 590 forint (+10% service) volt, amit alig akartunk elhinni! Finom volt az egész, a puding mondjuk porból, ilyen generál izű volt, de nem rossz. A menü, ráadásul a belvárosban, udvarias kiszolgálás mellett, tényleg abszolút megéri. Kiváncsi vagyok, meddig marad ez az ár.

Avocado étterem, Nyáry Pál utcában:

1580 Ft az ebédmenü, ezzel a három fogással. Nekem finom citromos jegesteával, borravalóval 2000 lett a vége. Tegnap kicsit aggódtunk a fiúkkal, mivel megszűnt a kétféle menüből választási lehetőség, de a mai napon nagyon bejött a kaja.

Az Indexben tegnap megjelent egy cikk a Trattoria Toscana étteremről. Ahogy ez lenni szokott, nem értek teljesen egyet az ott található értékeléssel, szerintem egy pár fokozattal jobb, mint amit ott írnak róla.

Lehet, hogy kicsit elfogult vagyok, meg a kiszolgálás is valószínű máshogy működik nekem, merthogy ez a mi céges "menzánk", ide visszük rendszeresen az ügyfeleket ebédelni, ha meglátogatják az irodánkat.

A konkrét kritikára visszatérve, én nem csak ilyen "túl drága" meg "nem rossz, ha meghívnak" kategóriába raknám, mint a cikkíró, hanem én gyakran kívánom meg az ételeiket, és mindenkit szívesen irányítok oda. Még soha nem volt nagy csalódás egyik étel sem.

Az index cikkével egyetlen helyen értek egyet, igazán jó csirkeételt még nem ettem náluk, de pizzától kezdve tésztákon át tengeri ételekig minden jó volt. Előételben és desszertekben pedig tényleg fantasztikusak. Amit legtöbbször választok, az a meglehetősen egyszerű négy sajtos pizza, de nagyon finom, és nem kell rá figyelni, lehet közben az ügyféllel beszélgetni.

Egyébként aki ilyenkor úgy érzi, hogy jó nekem, hogy ilyen munkám van, annak egyrészt igaza van, másrészt azt higgyétek azért el, hogy sokat visszavesz a jó ebéd élvezetéből, hogy közben szóval kell tartani egy csapat ügyfelet. Végig erőlködni kell, hogy jó benyomást alakítsanak ki a cégről, Budapestről, a szakértelmünkről, meg az üzleti modellről is. Nehéz munka, de valakinek meg kell csinálni :-)

Tegnap a Tom George étterembe vittem egy ügyfelet, ami ilyen multikulti étterem, magyar, olasz, indiai, thai ételekkel, meg sushi is van. Kollegák ajánlására választottam a helyet, és bizony elég nagy csalódás volt.

A hely maga jól néz ki, meg modern, és trendi biztos, viszont a konyhával teljesen elégedetlen voltam.

Előételnek egy mangós Cézár salátát rendeltem, ami végül nagyon nem ízlett, valamiféle kecskesajt szerű ízt éreztem rajta, amitől mindig rosszul vagyok. Második fogásként pedig indiait választottam, zöldcurrys csirkét, amihez egyrészt a curry szósz nekem nem jött be annyira (nem felelt meg annak, amit "rendes" indiai éttermekben megszoktam), másrészt a csirkehús is csúnya inas darabokból állt, nem színhús volt, ami óriási igénytelenség, még egy menzán is, nem csak egy ilyen menő étteremben.

Ráadásul a sörkínálat is unalmas, csak Dreher csapolt sör volt, és kicsi választék üveges sörből is.

Ma jo kis normandiai csirkét főztem. Az almás krumplipüré remek volt a tetején, az egész nagyon jól sikerült. A receptet itt lehet látni.

Tegnap foztem egy egeszen kivalo SPICY MACARONI AND CHEESE-t. Mar csinaltam ilyet korabban is, a felesegem egyik kedvence. Alapvetoen 3 fele sajt van benne, illetve paradizsomdarabkak, egy jo kis tejes-fuszeres szosszal.





A tetejen parmezan sajttal kevert zsemlemorzsa van, jo vastagon, hogy minden tanyerba jusson belole boven.
Igy nez ki egy adag - nagyon kellemes a szaftos, sajtos-paradizsomos szoszban a teszta, ahogy osszekeveredik a szaraz parmezan-zsemlemorzsa porral:





Ha valaki kiprobalja a receptet, annyit tennek hozza, hogy a szoszt kostolgatni kell, es alaposan megsozni es fuszerezni, mert a teszta meg a paradicsom sokat fel bir venni belole.