Kapitalizmus

A Podtech.net oldalon találtam egy érdekes podcastot az indiai-kínai gazdaság fejlődéséről, és hogy milyen változások várhatóak a közeljővőben. Egy Howard Anderson nevű nagyokos (a Yankee Group volt elnöke) meglehetősen csapongó, és rosszul felépített, de mindenképpen színes beszéde lett rögzítve.

Miért érdekel ez? Nap mint nap indiai versenytársakkal találkozom a munkámban, és tényleg foglalkoztat, hogy mit tudnak értékként felmutatni, és milyen okok miatt tűnnek vonzóbbnak ezek a monster cégek, mint mi.

A beszéd tartalma igazán elgondolkoztatott, de őszintén szólva eléggé undorítónak találtam ezt a nyers, kendőzetlen "kizsákmányoló" szemléletmódot.

Valahogy furcsa volt, ahogy a csávó értékként mutatta be, követendő példaként, hogy Kínában egy átlagos munkás kb 125-150 dollár körül keres, és ezzel 6 családtagját látja el. Egyszerűen az egész gazdaság a maximálisan kihajtott, politikailag elnyomott (ezért tehetetlen) olcsó munkaerőre épül, és ahogy külön kiemelte a faszi, még a szociális költségeket, az öregek, otthoni munkanélküliek eltartását is ezekre a munkásokra terhelik, a 1xx dolláros fizetésükből, mert az állam és a cégek nem akarják ezzel növelni a költségeiket. Ellenpéldának pedig felhozta, hogy ő sosem nyitna irodát Franciaországban, merthogy a lusta dögök akár 5 hét szabadságra is mennek egy évben. Még egy vicces rossz francia akcentust is imitált hozzá, hogy még jobban kifejezze, mennyire lenézi őket. Szóval Kínában, a hihetetlen olcsó, kordában tartott munkaerő miatt pedig a külföldi befektetők azt is lenyelik, hogy a szellemi tulajdont simán lemásolják, és saját termékekben is megvalósítják a kínai gyártók, és hogy az üzleti etikájuk elismerten problémás.

Az indiai cégek jelenlegi előnyét érdekes módon ideiglenesnek látja Anderson, és úgy érzi, az infrastruktúra hiánya, és a szofvtergyártás maximális fókusza az alacsony költségő termékek gyártásával szemben hosszú távon hátrányára válik Indiának. Véleménye szerint a szoftver-hardver-elektronikai termékek gyártása teljesen egybe fog folyni, hiszen lassan minden terméken szoftver fut, és jobb egy helyen kitermelni mindezt.

Milyen szerepet hagy a régiónknak mindez? Az amcsi VC cégek szempontjából valószínű semmilyen. Én továbbra is úgy látom, hogy legalábbis itt az EU-ban a közelség, és a relatíve egy fokkal olcsóbb bérköltségek mellett a jól képzett szakemberek bizonyos projecteknél ésszerű, jó megoldást jelentenek. Itt az EPAMnál is, a (valamennyivel olcsóbb) ukrán meg fehérorosz irodákkal kombinálva egészen megfizethető, bár nyilván nem indiai áron szolgáltatunk, és merem állítani, hogy legalábbis összemérhető, ha nem jobb minőségben.

Nekem egyébként ezzel kapcsolatban az a legérthetetlenebb, hogy itt Magyarországon miért nem próbál az állam ilyen irányú támogatást mutatni. Pl. Ukrajnában, vagy mondjuk Romániában felismerik, hogy az ilyen természetű outsourcing szolgáltatásokban érdemes versenyezni, hiszen lényegesen magasabb órabérekről van szó, mint egy olcsó betanított munkánál, és ezt támogatják is, alacsony adókkal, üzleti parkok építésével, oktatási támogatással. Itthon az adók, bérköltségek csak növekednek, én nem is mernék céget csinálni ilyen feltételekkel.