Ha elemmel megy és fényes, kell!

Category: "Média"

2013 Oscars

  02/27/13 03:49 pm, by , Categories: Média

Szóval az történt, hogy extrém időhiány miatt végül nem sikerült ebben az évben megcsinálni a szokásos "Uszkár-díj" projektet. Az időhiány kapcsán még tervezek pár posztot, alapvetően arról van szó, hogy teljesen új munkakörbe mentem át a cégen belül, ilyenkor újra kell bizonyítani és tanulni egyszerre. Félre kell tenni a hobbiprojekteket, legalábbis egy időre.
Néhány nappal a díjátadó után azért sikerült a végére érnem a jelölt filmeknek, és Józsival chaten végigbeszéltük a főbb szálakat. Arra gondoltam, leírom, amit neki mondtam, hátha valakit érdekel, mit érdemes megnézni.

Amour
A mezőny legkeményebb filmje, elképesztően szomorú történet az öregedésről, szerintem a címe ellenére inkább erről szól, mint a két főszereplő szeretetéről. Az ilyen filmek miatt fogom máskor is megnézni a jelölteket, mert egyébként biztos, hogy sem moziban, sem itthon nem választanám be ezt a filmet, de végigküzdve magam úgy érzem, hogy megérte, és még napokig benne volt a gondolataimban.

Life of Pi
Ettől kicsit tartottam, nekem Ang Lee az a rendező, aki egy rendkívül elcseszett Hulk filmet készített. A Life of Pi története viszont teljesen jó teret ad a rendező pátoszra hajló stílusának. A látvány nagyon érdekes és szép, mint az Oscar-átadáskor kiderült, hogy Claudio Miranda, a Benjamin Button és a Tron:Legacy operatőre felelős ezért, látszik, hogy a hangsúlyosan művi környezetekhez nagyon ért. Az eredeti sztoriért felelős Yann Marteltől egy későbbi regényét, a Beatrice and Virgilt olvastam, az tele van beszélő állatokkal, és valahogy ezt képzeltem a Pi életéről is. Ehhez képest épp hogy nem humanizált állatokat látunk a filmben :)

Argo
Jó film volt, zavart a hollywoodi üldözéses jelenet a végén, mert egyáltalán nem volt hiteles, de végül úgy döntöttem, hogy ezt öniróniaként is lehet venni, akkor viszont működött. Tetszett nagyon a 80-as évek elejét idéző dizájn, a ruhákkal, hatalmas szemüvegekkel és bajuszokkal. Ben Affleck meg nagyon szimpatikus alkotó, csak két bajom volt vele: egyrészt jópár éve pörögnek már a tupéjáról a pletykák, és nehéz arra koncentrálni, amit mond, ha az ember folyton a hajvonalát nézi, másrészt a díj átvételekor kicsit belezavarodott a házassága témájába. Nálam nem ez volt a legjobb film, de nem sajnáltam tőle a díjat mindenesetre.

Lincoln
Be kell, hogy valljam, a Lincolnt kikapcsoltam a felénél, elképesztően untatott a történet, a konfliktusok, és a sok-sok beszéd, amit Daniel Day-Lewis biztos nagyon hitelesen adott elő.

Beasts of the Southern Wild
Megint a keményebb kategóriába esik ez a film nekem, nehéz sorsokról szól, de abszolút szerethető módon. Elképesztő hangulata van a filmnek, költői de naturális is, egy furcsa mese. Engem mindig kicsit összezavar, ha az amerikai szegénységről van szó, de tényleg erős film, aranyos főszereplő kislánnyal.

Silver Linings Playbook
Ezt moziban láttuk, arra is emlékszem, hogy a végére már nagyon ki kellett mennem, a film maga rendben volt, de azért nem látom Oscar-anyagnak. Ellenszenves volt a legtöbb figura a filmben, és valahogy nem győzött meg az sem, hogy a fő konfrontáció megoldásaként mindenki becsatlakozott az apuka neurózisába. Mindenesetre Jennifer Lawrence szerethető volt benne, és aranyos volt a díjátadón is.

Zero Dark Thirty
Elég száraz hangvételű a terroristás-Bin Ladenes film. Teljesen megértem, hogy a sok kínzós jelenettel politikai vitákra adott alapot a film, mindenesetre mint történet, nekem működött, izgultam-drukkoltam ahogy kell. Jessica Chastain viszont nem volt 100% hiteles a kemény beszólásaival, itt-ott nem a szerepet láttam, hanem a szereppel küzdő színésznőt.

Les Misérables
Én a musical filmeknél húzok egy határvonalat, ez az egy film, amit el sem kezdtem.

Django Unchained
Sokkal jobban szórakoztam, mint vártam, teljesen agyament Tarantino-forgatókönyv, de azért összeállt egy történet, erős karakterekkel, fröcsögő vérrel, ahogy szeretjük. Sajnos (egy Variety-cikk kapcsán) most néztem újra a Pulp Fictiont, és ahhoz képest mindenképp gyengébb a Django, de nem is reális elvárás, hogy ugyanolyan revelációszerű élményt tudjon újra nyújtani Tarantino. Még ennyi év távlatában is emlékszem, mikor először láttam a Pulp Fictiont, Svédországban, Anka Marci kollégámmal.

The Master
Ezt a filmet nem nagyon tudtam értelmezni. Végignéztem, szépen volt fényképezve, látszik valamiféle művészi törekvés benne, de nem tudom, mit akartak az alkotók ezzel mondani. Joaquin Phoenix pedig brutálisan túljátssza a figurát, a mozgás, arcjáték, beszédmód, mind iszonyatosan "mekkora színész vagyok". Az is ellenszenves volt, ahogy a díjátadón rágózott Joaquin, és arcokat vágott. Ugyanakkor nem bántam meg, hogy megnéztem a filmet. Tavaly olvastam egy jó könyvet a scientológiáról, ami rendkívül informatív volt, ez a film egy kicsit talán hozzáad a megértéshez, hogy hogyan lehet behálózni az embereket.

Flight
Ezt már régebben láttam, nálam ez az "OK" kategória, nem nézném meg újra, és annyira nem gondolkodtam el rajta, de azért mindenképp erős megjelenítése az alkoholizmusnak. Nehéz végignézni, ahogy Denzel karaktere sorra hozza a rossz döntéseket, de talán pont ettől hiteles valamennyire.

The Impossible
Itt megint csaltam egy kicsit, az első 10 perc után megnéztem a film végét, és csak utána néztem végig az egészet - ezt nyilván moziban nem lehetett volna :). Erős film volt, és nem kaptam tőle kedvet a trópusokon nyaralásra. De nem több szerintem egy jól megcsinált katasztrófafilmnél.

The Sessions
Minden évben beválasztanak egy, a szexualitást progresszív módon bemutató filmet, gondolom fontosnak tartja ezt a területet az Akadémia. Ezúttal (jópár év után) kiléptek a homoszexuális kapcsolatok témaköréből, és emeltek egyet - a mozgássérültek szexuális élete a Sessions film alapja. Ezt a brutálisan nehéz témát finom humorral és nagyon sok emberséggel tárgyalja a Sessions, és a nézők cserébe, hogy végignézik a filmet, sok meztelen Helen Hunt jelenetet kaphatnak.

Searching for Sugar Man
Ez volt nekem az Oscar-gála meglepetése, hiszen nem követtem a dokumentumfilmek kategóriát, de a nyertes Searching for Sugar Man pont egy olyan film, amit láttam és ajánlottam is a zenei podcastomban. Aki még nem látta volna - nehogy rákeressetek a neten a témára, először érdemes magát a filmet megnézni, úgy üt igazán.

Szerintem egész jó év volt, pár kiemelkedő filmmel, és megint nem bántam meg, hogy végignéztem őket. Nem tudom, hogy hol állok majd jövő januárban, de törekedni fogok rá megint, hogy legalábbis megnézzem a filmeket, fontos dolog ez.

Elő a nyilakkal

  10/06/12 12:57 pm, by , Categories: Média, Szoftver

Azt már felfedeztük az ezévi videójáték trendek kapcsán, hogy szinte minden aktuális akciójátékban előkerül az íj. Most az Eurogamer Expon ki is tudtuk próbálni a Tomb Raiderben az őzvadászat-szimulátor pályát az íjjal. A Wikipédia szerint az íj egy "hideg lőfegyver", ami remek kifejezés!

A mozikban legutóbb az Avengers filmben került elő az íj és Hawkeye. Ez a figura szerintem eléggé ki is lóg a többi Bosszúálló közül, akiknek vagy az arzenálja lényegesen komolyabb, vagy mondjuk viking istenek. Jeremy Renner ettől függetlenül nagyon szigorú tekintettel volt jelen végig a filmben, és még nyerhet magának egy szóló Hawkeye akciófilmet is szerintem.

Meglepő módon a frissen indult Hawkeye képregénysorozat a Marveltől nagyon jóra sikerült. Egy ilyen idejétmúlt, vicces-nyilas karaktertől egyáltalán nem vártam ezt a hardboiled történetet, és nagyon bejön a képregény stilizált, pop art jellegű grafikája is. Lelkendeztem is róla az egyik Hármas könyvelés adásban.

Az X-Men vs Avengers történet kapcsán elkezdtem játszani egy Facebookos játékkal, a Playdom Marvel: Avengers Alliance játékban is valahogy a Hawkeye karakterem eddig a legmagasabb szintű. Kicsit addiktív, kicsiti idegesítő "free-to-play" mechanikát tartalmazó játék egyébként, de aki kedveli ezeket a figurákat, nagyon buli virtuálisan összegyűjteni őket, és light RPG taktikákat alkalmazva harcolni, szintezni velük.

Ha már trend, akkor legyen kövér: a versenytárs DC Comics kiadó nyilasa Green Arrow, akiről a CW csatorna október 10-től kezd sorozatot sugározni, "Arrow" címen. Íme a trailer:

A Comixology gondolom ennek kapcsán futtat egy Green Arrow sale-t a sorozat bemutatója előtti estéig. Én nem foglalkoztam eddig a karakterrel, de most bevásároltam a fontosabb sztorikból, akit érdekel a téma érdemes beszerezni:

  • Green Arrow: Year One (2007), hat részben megismerjük a sztori elejét
  • Green Arrow: The Wonder Year (1993) - Egy korábbi eredettörténet, négy részben
  • Green Arrow: The Longbow Hunters (1983) - Green Arrow és Black Canary visszatér, három számban

Jó szórakozást!

Új adás, tesztüzem

  06/12/12 05:07 pm, by , Categories: Média

Ha még nem lenne belőlem elegetek, vagy egy új, zenével foglalkozó internetes adásom, hallgassátok meg, hogy kell-e ilyen az életetekben.

Feed URL: http://feeds.feedburner.com/abszoluthallasradio
iTunes cím: http://itunes.apple.com/hu/podcast/abszolut-hallas-radio/id535486010

Az adás maga mp3-ban: abszolut_hallas_radio_1.mp3

Az igazi Johnny Mnemonic soundtrack

  04/28/12 05:27 pm, by , Categories: Média

Emlékeztek a Johnny Mnemonic filmre? Nekem az maradt meg, hogy Dolph Lundgren és Henry Rollins is szerepelt benne, de nem ez lett az első jó William Gibson film sajnos.

A 95-ös film soundtrack albumát anno megvásároltam, az is egy közepes eresztés volt, a Sony egy-két passzoló "ipari" zene mellé berakta pár akkori második vonalas sztárját, mint pl. a Stabbing Westward.

Olvastam egy érdekes cikket a Black Rain most megjelent válogatásáról, ami eredetileg a Johnny Mnemonic soundtrackjére készült számokat is tartalmaz, plusz passzoló hangulatú zenét a Neurománc hangoskönyv változatáról. Izgalmasan nyomasztó, nehéz, így 17 év távlatában is futurisztikus hangzású zene ez, kár, hogy nem használtak belőle többet a filmhez, illetve hogy vacak lett a film! Azt külön értékelem, hogy az együttes neve, Black Rain, a Tokióban játszódó filmre emlékeztet, amit viszont nagyon kedvelek.

Az album borítója eléggé erős, szerintem passzol a cyberpunk témához remekül.

Én a Deezeren hallgatom, de például az itthoni iTunes boltban is kapható a Now I'm Just a Number: Soundtracks 1994-95, hallgassatok bele.

Amiben örülök egy kiállításnak

  04/25/12 03:09 pm, by , Categories: Média

A Foursquare dobta fel az "Explore" funkció segítségével a helyet: a Museum für Gestaltung Zürich 100 Years of Swiss Graphic Design című kiállítását sikerült megnézem. Azt írta a 4sq: "People who go to the Apple Store (előző check-in eseményem) go here". És tényleg! :)

Maga az épület kicsit olyan volt, mint egy szocialista időkben épített általános iskola nálunk, el is mentem előtte, mire sikerült betalálnom. A kiállítás viszont hatalmas élmény volt, ezért gondolom, hogy meg kéne osztanom veletek!

DC - New 52

  09/09/11 03:21 pm, by , Categories: Média, Szoftver, iPhone

Az utóbbi 5-10 évben eléggé eltávolodtam a képregényektől, elsősorban mivel nem volt könnyű, gyors, rendszeres lehetőségem a beszerzésükre. A comics fénykora nekem kb. 15 éve lehetett, mikor sok időt töltöttem Stockholmban, jó nagy képregényboltokhoz közel.

Időnként (mondjuk évente egyszer) veszek egy-egy szép TPB gyűjteményt, és örömmel olvasom végig őket, meg próbáloztam mindenféle internetes CBZ letöltéses megoldással, de szinte lehetetlen nagyobb energiabefektetés nélkül sorozatokat követni heti-havi rendszerességgel.

Habár a hagyományos fürdőgatya-kívül szuperhős képregények csak mérsékelten vonzanak, most a DC kiadó ügyesen berántott az új kampányával. Ahogy a múltkori Hármas könyvelés epizódban említettem, az összes (52 darab) folytatásos DC univerzum sorozatukat "újraindítják", kicsit modernizálva a karaktereket és a világukat. A Marvel és a DC is csinált már ilyen nagyobb ívű rebootot, de most az összes kiadványt újra kezdik számozni, #1-től lehet követni az eseményeket.

Ez remek marketing taktika, hiszen az is visszatartja az embert, hogy belekóstoljon ezekbe a sorozatokba, hogy a szappanopera szerű kapcsolati meg háttértörténeti szálak, az egymásra fűzött történetívek új olvasónak szinte követhetetlenek. Ráadásul egy karakternek több, párhuzamosan futó kiadványa lehet, más-más időben, szereplőkkel, sztorikkal. Most ezzel a "New 52" kampánnyal egyértelmű az üzenet: itt lehet bekapcsolódni, nem kell előzetes tudás, képregény-képzettség.

A másik remek változás, hogy a papír kiadás (amerikai) megjelenésével egyidőben az összes cím megjelenik digitális formában is, és meg tudom vásárolni az iPad-en futó DC képregényolvasó appból, magyar iTunes kontóval ezeket. 2-3 euro közötti árakon lehet egy 28-32 oldalas kiadást megvenni, ami szerintem kedvező ár, bár nagyon hamar a végére érek egy ilyen füzetnek.

Tegnap bevásároltam a főbb címek első részeit: Justice League, Action Comics (Superman), és régi kedvencem, a Swamp Thing első számát. Meglátom, még mi érdekel a többiből, a Batman sorozatok például egyáltalán nem. Nagyon jó, hogy bele lehet lapozni mindenbe, az első pár oldalból kiderül, hogy a stílus, figura érdekel-e. Akinek van iPad vagy Android tablet, és érdeklik a képregények, mindenképp érdemes belekóstolni az első számokba, ilyen lehetőség csak 60-70 évente adódik :)

2 comments »

::

Search

  XML Feeds

b2evolution CMS
 

This collection ©2022 by Balazs Fejes

Contact | Help | b2evolution skins by Asevo | Social CMS engine