Ha elemmel megy és fényes, kell!
« Csinálj menő indie albumotPlaycount »

Mobil tartalom

  01/20/08 01:25 pm, by , Categories: Média

A Slashdoton megint előkerült ez a hír: "Mobil telefonokon készült regények a japán bestseller lista tetején".

Érdekes téma a mobilon írás is (az OK, hogy bepötyögik a szöveget, de szerkeszteni, mozgatni, átnézni biztos nehezebb), de nálunk a mobil tartalomfogyasztásnak sincs semmiféle lendülete.

Szokták mindig mondani, hogy Japánban mennyivel fejlettebbek a telefonok, pedig semmi radikális különbség nincs:

  • Valóban picivel nagyobbak a képernyők, általában az összecsukós "clamshell" forma a jellemző, nálunk például a Motorola v8 teljesen megfelel ennek.
  • Régen nagy szám volt a japán i-mode szolgáltatás, az európai WAP felületekhez képest gazdagabb tartalmat szolgált fel, de szerintem manapság egy jó mobil böngészővel WAP XHTMLtartalmak teljesen hasonló élményt nyújtanak.

Itt egy video japán telefonokról. Szép és jó eszközök, de nincs itt fekete mágia, csak nagy képernyővel, meg standard kamerával és tipikusan multimedia gombokkal szerelt telefonok:

Hol kell akkor a különbséget keresni? Az igények biztos különböznek, gondolhatnánk. Ezek a cikkek mindig leírják, hogy az átlag japánnak kicsi a lakása, nem fér el mindenkinek egyéni PC, meg amúgy is mindig a metrón ülnek, ezért célszerűbb nekik a tipikus internetes tartalmakat a mobilon fogyasztani. Az email, fórumok, chat, iwiw-szerű közösségi tartalmak fogyasztása célszerűbb a közös családi PC vagy a szigorúan figyelt munkahelyi PC helyett a saját mobil eszközön.

Mivel én tömegközlekedni szoktam a munkahelyemre (napi 2 óra minimum), bőségesen van lehetőségem az utastársak megfigyelésére. Azt látom, hogy:

  • Az emberek legalább 15%-a már most egész úton a mobilját használja a járműveken, persze főleg az ülőhelyeken. Általában SMS a fő felhasználási eset, meg előre telepített mobil játékok. Néhányan (Pocket PC telefon alapon) ebookokat is olvasnak.
  • Ahol bármi sorbanállás van, hivatalokban, postán, előkerül a mobil az embereknél, jellemző az unott arccal telefont babráló sorbanálló. Látszik, hogy teljesen nem köti le a figyelmüket, de egyszerűen ez az egyetlen dolog, ami kéznél van.
  • Boltokban, egyéb helyeken, ahol nem folyamatos a kiszolgálandó ügyfelek áramlása, vagy telefonon cseveg a személyzet, vagy ők is SMSt gépelnek, mobillal vacakolnak.
  • Akár együtt ebédelünk, vagy valami szórakozóhelyen vagyunk a kollégáimmal, elfogadottá vált, hogy az ember néha előveszi a telefonját, megnézi az email üzeneteket. Valahogy lehet a mobilt diszkréten, háttértevékenységként, a társaságot nem megsértve kezelni.

Szerintem nem túlzás azt állítani, hogy legalábbis a lakosság 20%-a hajlandó lenne valamiféle mobil tartalom szolgáltatás igénybevételére, meglehetősen rendszeresen. Miből adódik az óriási szakadék köztünk meg Japán között?

  • Nem egyszerű dolog egyáltalán eljutni a meglévő magyar mobil tartalmakhoz. A használtan, vagy nem szolgáltatótól vásárolt telefonoknál körülményes beállítani a hozzáférési pontokat, az előfizetéses vagy pre-paid WAP meg internet csomagok zavarbaejtőek, bonyolultak, és túl sok választási lehetőség van. Alap szolgáltatáscsomagban nem szokott WAP tartalomszolgáltatás lenni.
  • A meglevő, rendkívül szegényes tartalom sincs megfelelően népszerűsítve, nincs is semmi olyan egyedi, érdekes tartalom, amiért az emberek végigküzdenék az előfizetés-access point beállítás-böngésző beállítás tortúrát.
  • A szolgáltatók alap tartalmain (on-deck) szerintem rendkívül kevés ember tudna túllépni, nincs az a köztudatban, hogy mobil böngészőbe URLeket be lehet írni, és persze nincsenek is értékes külső szolgáltatások, illetve az ezeket összefogó szolgáltatófüggetlen mobil portálok.

Biztos vagyok benne, hogy lehetne igényt ébreszteni az emberekben, ha ezt a pár gátló tényező megszűnne. Az egyszerűbb elérés, kevesebb és egyszerűbb, illetve több értékes tartalommal reklámozott szolgáltatáscsomagok, illetve ezek folyamatos és aktív népszerűsítése feltétlen szükséges lenne ahhoz, hogy beinduljon a piac.

Egy okosan kifejlesztett, teljes értékű mobilos iwiw felület például rengeteg embert vonzhatna. Sőt, amit a meglevő, egyszerűsített iwiw mobile tud, azt is lehetne ennél sokkal agresszívebben eladni. Hol van a t-mobile reklámja a tévében, ahogy elégedett csini tini nyomja a mobil iwiwet a telefonján? A mobil közösségi háló pont olyan szolgáltatás lenne, amivel piacot lehetne teremteni.

iwiw mobile

Ahogy Japánban, itt is minden jelentős tévéshow megjelenéséhez tartozzon aktív, hírekkel, képekkel, videókkal teli mobil oldal, és minden adáskor aktívan reklámozniuk kellene, hogy hol, hogyan, és mennyiért lehet ehhez hozzájutni ehhez.

tv show mobil cimmel

Persze ehhez az kéne, hogy a hazai piac sajátosságait, igényeit, problémáit észben tartva valamelyik szolgáltató ebbe sok pénzt és energiát - kitartóan - befektessen. De mekkora üzleti lehetőség, hogy kihasználatlan az a rengeteg figyelem meg idő, amit az emberek unatkozással töltenek!

3 comments

Comment from: gina  
gina

Abszolut egyet ertek a bejegyzeseddel, nehany szempont amit en tapasztaltam idaig:

Amig az embereknek nem lesz komolyabb igenye a mobiltartalmakra, addig valoszinuleg nem sok szolgaltato fogja osszetorni magat. Es sajnos eleg kicsi az a reteg meg mindig, akit erdekel a tema. Az atlag “fogyasztoi csoport” az internettel is csak most ismerkedik, boven el vannak telve az elmennyel hogy pl. apu bejeloli anyut wiwen mint ismerost. Sot, igazandiból, mint azt a postan unottan telefont nyomkodok is peldazzak, igény ugyan lenne ra, de talan meg ok sem tudják hogy ilyesmikre van lehetoseg.

Persze ez lehetne akar 22-es csapdaja is, hiszen en mint felhasznalo mondhatom azt hogy amig nincs normalis tartalom minek farasszam magam a keresessel. Az igazsagot az utolso mondatodban erzem: valamelyik szolgaltatonak bele kene vagnia es okosan eladnia magat. Ahogy nehanyan nagyon sokat szakitottak a csengohang-hatterkep letoltes hullámon, ebben is ott a lehetoség.

Egy masik kerdes az, hogy a mobilszolgaltatok mikor fognak kedvezo tarifakat biztositani mindehhez. Jelenleg meg mindig az a cel, hogy a fogyasztok azzal sem legyenek tisztaban, hogy milyen tarifacsomagok es azon belul milyen percdijak vannak, mert erne meg nekik hogy kedveza áron biztositsak a wap vagy netelerest ha igyis-ugyis kifizetjuk?

Aztan orok para a keszulekek strapabirasa, elsosorban az akksira gondolok. Valahol olvastam hogy Japanban a legtobb munkahelyen ill. nyilvanos helyen van lehetoség arra hogy feltoltsd a telefonod. Ha mondjuk valaki napi ket orat utazik es ezelatt mondjuk sokat gyurja a telefonjat vajon van-e kedve a toltot is cipelnie…

01/20/08 @ 02:45 pm
Comment from: greg  
greg

Hmm, az akkumlátor kapacitás teljesen jogos észrevétel. Mobil kliens-szerver alkalmazásoknál is komoly design kritérium, hogy mennyit kommunikálhat az adott alkalmazás, mennyi óra készenlétet/beszédidõt emészthet fel az adatforgalmazás.

Balázs egyik észrevételélt ("Alap szolgáltatáscsomagban nem szokott WAP tartalomszolgáltatás lenni.") nem egészen értem. Egy csokorra való ingyenes tartalomszolgáltatást kínál mindhárom hazai mobilszolgáltató, az már kérdés, hogy milyen adatcsomagokat kínálnak ezen szolgáltatások eléréséhez. Az azért megrázó hogy 2008ban van olyan elõfizetés/prepaid kártya amihez legalább egy havi díj nélküli, tisztán forgalomdíjas adatszolgáltatást sem csomagolnak.

Mégis a legnagyobb barrier-nek én a Balázs által is említett tudatlanságot tartom, hogy az emberek egyszerûen nincsenek tisztában a lehetõséggel sem. Meg hogy az operátorok csak elméletben (sem?) támogatják a független portálok megszületését. De ez egy külön mesét is megérne.

01/21/08 @ 07:28 pm
imreme

Lényegében ebben a problémakörben szeretnék megpróbálni segíteni.

Mobiltelefonoknál (itt fõleg a 12 gombos, elterjedt és megszokott mobilt értem) maga az URL bevitele sem túl egyszerû (SMS-szerûen). A T9 predikció bajosan segít ebben.
Egy példa: a népszerû techblog, a techcrunch.com URL-ként begépelése 31 (!) leütést igényel. Kevésbé gyakorlott SMS-ezõk jó eséllyel 2-3 rossz bevitelt elkövetnek a 31 leütés során, vagyis vissza kell törölni, és újra bevinni a betût (pl. r betû esetén 3 leütés).
Egy egyszerû rövídítési rendszert lehet alkalmazni, ami böngészõbõl elérhetõ a pa.gd webcímrõl. Itt a techcrunch.com helyett elég a tech szót beírni (8 leütés), ugyanazt kapjuk. Alapvetõen a lényeg az, hogy a rövidítés a webcímbõl kitalálható: vesszük a techcrunch-ból az elsõ 3 betût (tec) és az utolsó betût (h), ebbõl jön a tech rövidítés.
A szolgáltatás neve Paged mobile, ingyenes, és a pa.gd webcím csak 5 leütést igényel (vagyis inkább a praktikusság volt az elv az elnevezéshez), akár bookmarkolható is. A rendszer kb. 11000 rövidítést támogat nagyjából 120 ország domain-jéhez (Magyarország is benne van, érdemes a hu.pa.gd-t is megpróbálni) illetve a generikus domain-ekhez (.com, .net, .org,…). Lényegében a rendszerrel folyamatosan lehet rövidítésekkel szörfözni a neten (akár sima webcímet is elfogad). Sokszor jó dolog a bookmark gyûjtemény használata is, de már 15-20 tételbõl válogatva mire megtalálja az ember a megfelelõt, “összeszedhet” több mint egy tucatnyi leütést is.

Szóval gondoltam hátha segít a pa.gd valakinek. Szabadidõs jelleggel készítettem a szolgáltatást, extragigantikus dologra ne számítsatok.

Üdvözlettel: Mészáros Imre
http://pa.gd

01/22/08 @ 05:32 pm

Search

  XML Feeds

Multiple blogs solution
 

This collection ©2024 by Balazs Fejes

Contact | Help | b2evolution skin by Asevo | Secure CMS