Ha elemmel megy és fényes, kell!
« AprósüteményProject Gotham Racing 3 »

Személyiség

  06/09/06 10:52 am, by , Categories: Munka, Blogolás

Érdekes témát vet föl Kristóf a Zenagement blogban, tippek, hogy hogyan váltsunk "személyiséget", a munkahely meg az otthon között.

Nemrég gondolkodtam ezen, én pontosan a másik irányba próbálok elmenni, jobban integrálni a különbözó "nézeteket" amit a külvilág fele mutatok, meg ahogy megélem a dolgokat.

Szerintem a mai világban nem is lehet igazán határokat húzni, a munka úgyis belefolyik az estékbe, hétvégékre, és a magánéletben történő dolgok is hatnak a munkahelyi dolgokra.

Néhány példa:

Fontos, hogy a feleségem tudja otthon, hogy azért vagyok ideges, mert mondjuk egy idióta felhúzott rettenetesen a cégnél, vagy ügyfél okoz probémát. Hiába próbálnék nem foglalkozni a munkahelyi problémákkal, ott marad a felszín alatt, és otthon is az apróbb dolgokra is sokkal érzékenyebben reagálok.

Ha bármiféle probléma van otthon a gyerekekkel, vagy akár mint pár hónapja, a kiskutya egész éjjel sírt, akkor másnap tuti kevésbé tudok koncentrálni a munkára, hiába próbálok nem gondolni az otthoni dolgokra.

Nem csak a munkahelyi meg otthoni személyiség van persze, hanem még számos:
- A szüleim, család hogy lát engem, és hogy viselkednek velem
- A blogomat olvasó, szinte csak online kapcsolatban levő blogolós ismerősök is egy más képet látnak
- Szomszédok felé mutatott kép

Mind-mind kicsit más szemszögből látnak. Emiatt picit szürreális élmény az, mikor ezek a különböző dimenziók találkoznak, például:
- találkozom kollegáim társaságában az anyámmal
- az anyósom elolvassa a blogom
- behozom a gyerekeim a munkahelyemre (imádják a csokiautomatát meg a táblámat a szobámban)
- otthon hív fel az ügyfél

Szóval szerintem ezeket úgy lehet a legjobban megélni, ha próbálok egy egységes személyiséget láthatóvá tenni az összes dimenzióban. Ennek a legjobb módja például a blogom tartalmát úgy belőni, hogy egyrészt lefedjem vele a főbb vonulatokat az életemben (család, munka, hobbik, problémák), másrészt ne okozzon kellemetlenséget, sértődést egyik dimenzióban sem.

Ezen kívül próbálok nyíltan beszélni a (releváns) témákról minden környezetben, nem játszom például a szigorú főnököt, mikor a kollegák pontosan tudják, hogy ha hazamegyek a leszúrós meeting után, akkor otthon előveszem a Super Mariot a Nintendon, és játszom, mint egy ötéves. Ugyanígy, habár jó kapcsolatban vagyok a szomszédokkal, és kedvelem őket, nem játszom a nagy barátkozós-összejárós figurát, mert én alapvetően nem vagyok társasági ember a családban, munkahelyen sem.

Nyilván ez egy picit kötéltánc, pédául lehet, hogy nem mindenkit érdekelnek a hülyeségeim a cégnél, és mellékhatásként kicsit kevésbé fókuszált, illetve egyáltalán nem drámai a blogom, de nekem így megfelel. Amúgy is, ilyen vagyok :-)

4 comments

Comment from: JoeP
JoeP

Maximálisan egyetértek. Az embernek egy személyisége van és azt kell úgy alakítani, hogy mindenhol jó legyen. Ez az itt így viselkedek, ott meg úgy… valahogy elfogadhatatlan számomra.
(Olyan van, hogy egy adott közegben nem ismernek annyira vagy én nem merek megnyílni - és ezért máshogy viselkedem, mint baráti körben, ahol azért oldottabb lehet az ember… de a személyiség ettől még ugyanaz.)

06/09/06 @ 12:08 pm
Giant

Válasz és elmélkedés itt:
http://giant.blogsome.com/2006/06/09/re-szemelyiseg-fb2/

Nem akartam ilyen hosszút betolni a blogodba. :)

06/09/06 @ 01:33 pm
KKovacs

Valaszolok egy hosszabbat is, de addig is, hadd reflektaljak a legfobb dologra, ami mar az elso vegigolvasanal megragadott:

NEKED CSOKIAUTOMATA VAN A MUNHAHELYEDEN??? WOW!!!!! :-)

06/11/06 @ 12:47 am
Comment from: a.
a.

olyan csokiautomata, amibe az ott dolgozo ember bedobalja az ott megkeresett forintjait, igy nem megy ki felorara a csarnokba csokiert, hanem 3 perc alatt elintezi –> tobbet dolgozik.

06/11/06 @ 03:19 am

Search

  XML Feeds

b2evo
 

This collection ©2024 by Balazs Fejes

Contact | Help | b2evolution skin by Asevo | Social CMS