Arcoskönyv

A Facebook nevű social software, meglehetősen nagy sikere ellenére, nem igazán tűnt érdekesnek eddig számomra. Egyrészt nem volt rajta senki ismerős. Ez nem lett volna gond, mivel én szeretek elsőnek kipróbálni dolgokat. A baj az volt, hogy semmi kiemelkedőt nem találtam benne.

Amióta kijött a Facebook API, teljesen megváltozott a véleményem. A készítők ezzel kiléptek a "letisztultabb MySpace" kategóriából, és szerintem óriási lehetőségek vannak abban, hogy már nem csak egy kész szolgáltatást nyújtanak, hanem egy nyitott közösségi platformot, meg keretrendszert hozzá.

A Facebook API köré kialakuló mini alkalmazásokból kezd jól látszani, hogy két fő irányba megy a dolog. Egyrészt ezzel óriási lehetőséget adnak az eddig küszködő, valami speciális, célzott szolgáltatást nyújtó cégeknek, akik önállóan nem biztos, hogy megmaradnának. Erre jó példa mondjuk a radar.net, vagy az iLike szolgáltatás. Másodsorban a "nagy" szolgáltatások is, amik valamennyire eddig is nyújtottak közösségi dolgokat, egy egységes felületen összegezhetők nekünk, mint felhasználóknak.

Példa: pár hónapja feliratkoztam a radar.net mobilképmegosztó szolgáltatására, mert jópofának találtam ezt a "twitter képekkel" dolgot, de utána nem tudtam vele semmit kezdeni, mert semmi ismerős nem iratkozott fel. Most, a Facebook profile oldalon elhelyezve, hirtelen van funkciója a Radarnak is. Emellett a már jólismert mindenféle listákat is összegezhetem itt, mint a del.icio.us link gyűjteményem, a twitter bejegyzések, flickr képek, stb. Hajlamos lennék ezekkel a dobozkákkal telepakolni a blogom, de itt sokkal jobb helyük van, és a blog maradhat letisztult, a bejegyzésekre koncentráló oldal.

Az API maga lényegesen több, mint a tipikus RSS-a-pici-dobozban integrációs megoldás. A kis alkalmazásokhoz a jogosultságkezelés is meg van valósítva, illetve az egyes elemek (például az új radar kép) bekerülhetnek egy közös, kombinált mini feedbe. Én ha új, nemzetközi piacra készülő "web 2.0" alkalmazást készítenék most, egész biztos, hogy rögtön Facebook integrációval tenném ki a piacra.

Itthon persze nincs ennek nagy jelentősége, az iwiw abszolút egyeduralkodó, hiába nem tud igazán semmit. Én nem szoktam semmit csinálni iwiw-en, bár látom, hogy a család meg ismerősök hogyan használják, címlista, meg csoportos üzenet célokra. Jó lenne, ha a tulajdonos felismerné, hogy ugyanezt a platform szerepet itthon simán eljátszhaták.