SonyEricsson w900i

Nemrég lecseréltem a mobilom - nem bírtam kivárni az új p900-utód modelleket, és beruháztam egy Walkman telefonba.

Meg tudnám indokolni, hogy miért cseréltem le az eddigi p900-at, például hiányzott egy legalábbis elfogadható minőségű kamera, meg szerettem volna kevesebb gadgetet magamnál tartani (sőt, inkább kevesebb töltőt), és a p900 szar zenelejátszónak, de valójában a fő gond az volt vele, hogy meguntam.

Mivel még mindig abszolút kompromisszumos döntés telefont vásárolni (nincs olyan mobil, ami mindenben jó, a gyártók próbálják felszeletelni a piacot mindenféle feature szerint), most inkább a nem-PDA telefonok irányában kutattam. A Blackberryt egyenlőre úgyis rángatnom kell magammal, az bőven ellát mindenféle messaging, ebook meg PDA funkciót.

Ami fontos volt:

• MP3 player - próbálom minimalizálni a táskában, zsebben levő gadgetek számát. A zenelejátszó tudjon albumok között böngészni, illetve jópár óra zenelejátszást biztosítani egy töltéssel
• Kamera - legalább 2 Megapixel, menjen iPhotoval, legyen legalább valami LED-es Flash rajta
• Fülhallgató - lehessen (ha más nem, valami átalakítóval) rendes fülhallgatót beledugni, ne csak a szar 10 forintos headsetet
• Lehessen játszani vele. Gyakran van az ember olyan helyzetben, hogy valahol vár, jó ilyenkor elütni az időt. Ehhez ne kelljen a PSP-t vagy a Nintendo DS-t magamnál tartani mindig.

Egy darabig gondolkodtam a w800-on, de annak annyira rendes telefonformája volt, hogy annyira nem fogott meg, úgyhogy a picit (nagyon) furcsa formájú w900i mellett döntöttem.

Így néhány hét intenzív használat után egyenlőre annyit tudok mondani, hogy nekem nagyon bejön, elégedett vagyok, és folyton szórakozom vele.

Aki egy hosszabb kritikát olvasna róla, az indextől kezdve mindenhol írtak eleget róla, én inkább csak azokról a dolgokról írnék, amit nem olvastam még 100 másik oldalon.

Zenelejátszó

• A telefonhoz adnak egy Disc2phone nevű Windowsos szoftvert, ami fel tudja tölteni a zenéket a telefonra, és tud átkódolni is bitrate-t meg formátumot, de szerencsére működik sima removable USB drive módban a telefon. Ez azt jelenti, hogy egyrészt remekül megy a Mac géppel is a cucc, másrészt én dönthetem el, hogy milyen media library alkalmazást használok a zenéimhez, és mindegyik értelmes szoftver tud kezelni ilyen meghajtót.

• A fülhallgató abszolút meglepően jó. Ilyen agybadugós fejbenhallgató megoldás, és szerencsére az egyik lecserélhető fej pont passzol a füljáratomba. Teljesen meg vagyok lepve, és nem is vacakolok másik fülhallgatóval. Erre a célra ez megfelel, nem olyan persze mint a méregdrága Shure fülhallgatóm, de utazásra jobb, mint a fülhallgatók 90%-a.
• A távirányító nagyon hasznos, nem is gondoltam volna, de tényleg sokkal kényelmesebb egy gyors Pause meg skip erejéig, mint nyúlkálni a zsebben meg a telefonon vacakolni. Az pedig nagyon hasznos, hogy bejövő hívás esetén leállítja, majd a beszégetés után folytatja a zenét. Jó ez az integrált megoldás.
• A Walkman szoftver ügyesen észreveszi az újonnan feltöltött zenéket, ami hasznos, viszont - és ez drámai, baseball ütővel kéne a fejlesztőket megfenyíteni - nem bírja a cucc megfelelő sorrendben lejátszani az album számait. Hiába van ID3 tagban a track number, meg hiába azzal kezdődik a file neve. Azt szoktam csinálni, hogy feltöltés után a Walkman szoftverben a telefonon gyorsan csinálok egy új playlistet, amihez érdekes módon megfelelő sorrendben kínálja fel a trackeket, de ez azért nagyon nagyon durva.
• Amit még hiányolok, hogy itt ez a nagy felbontású gyönyörű LCD a telefonon, és a Walkman szoftver nem képes album borítót megjeleníteni. A következő generáció már tudja ezt, de akkor is, nem igaz, hogy ez ennyire bonyolult lenne, hogy nem alapból így csinálták.

Szóval összességében nagyon elégedett vagyok, és ami kikészít, arra is találtam vállalható megoldást.

Kamera

• Először is, tényleg 2 megapixel, megszámoltam ;-), illetve nem látszik, hogy bármit trükköztek volna extrapolálással meg ilyesmivel
• Többé-kevésbé jó fotókat csinál, nagyon sok lesz homályos, pedig annyira nem remeg a kezem. Az auto-focus elmegy.
• Remekül megy iPhotoval az import, ennek nagyon örültem

Abszolút nem vagyok nagy fotós (majd egy külön postban egyszer elmondom, hogy miért nem szeretek fotózni "rendes" kamerával), szóval gyerek-kutya fotóimhoz úgy érzem megfelel a cucc, lehetne jobb, de ezeket a képeket már úgy érzem lehet használni, a p900-as VGA szarokkal szemben. Az pedig, hogy mindig nálam van, még hasznosabbá teszi.

Játékok

• Nagy (240x320) felbontása van az LCD-nek, és szerencsére sok játék is jön ki rá. Csomagoltak hozzá egy Asphalt GT 3D játékot, meg egy tetris klónt
• A SonyEricsson Fun'n'Downloads oldalról rengeteg játékot lehet venni, teljesen vállalható áron (900 Ft körül), és aminek nagyon örültem, rendszeresen frissítik újabb játékokkal. A szolgáltatóknál is jópofa játékokat lehet venni, de itt találtam a legnagyobb katalógust.
• A kis négyirányú "kontroller" többé-kevésbé megfelel ezekhez az egyszerűbb mobil játékokhoz, de pl. a Prince of Persia Two Thrones játéknál szívtam sokat a kombinációkkal. Ez általános probléma, ez van és a fejlesztőknek ezt figyelembe véve kell játékokat írni - lásd a zseniális DoomRPG játékot

Tényleg sok szórakoztató játékot lehet már mobilon játszani, végre a Java nyelvet valami jó dologra használják :-) Majd írok a játékokról is bővebben. Fogorvosra várva, egy-egy hosszabb telefonkonferencia alatt, illetve egy-egy hosszabb ürítés során is jól jön az entertainment.

Összességében nagyon elégedett vagyok, viszont szerintem kevés ember tolerálná a telefon méretét. Iszonyat vaskos, de én ezt inkább elfogadom a nagy LCD-ért meg a beépített 470 mega memória meg az egyéb jó tulajdonságokért cserébe.